Szalay Iván

Egyesített teremtéstörténet


VI/9
VI. fejezet - Isten világegyetemi birodalma, Galaxisunk szellemi közponja

I. Széthi sír egy másik rajzán, ismételten megjelenik a „krokodil képű” Szobek istenalak, a pusztítás az isteni igazságszolgáltatás szimbolikus alakja. A drámaiságot jelentő isteni személy, újból „szolgálatra jelentkezik a Bika (a Taurus) csillagvilág kapuját őrző személynél, aki felemelt kezével, ujjával rámutat a Bika lábai között megnyílt „kapura”, jelezve, hogy Szobek isten személye és feladata bebocsátást nyerhet Isten színe elé, a megmásíthatatlan isteni akarat és döntés végrehajtása érdekében. (Megjegyzés:--a könyvben, illetve a lemezen szereplő jelképes, szimbolikus alakok, mindig az isten akarat közvetett kinyilvánítását jelentik.) Szobek isten bebocsátása Isten színe elé és feladatának végrehajtása, a földi kultúrtörténet eseményei, jelölései között nem áll példa nélkül. Pl.—a hindu mitológiából közismert un. ÉLETKERÉK fordulása, szintén azt jelöli, mint Szobek -istenalak feladata, azaz egy-egy teremtési világkorszak befejezését, lezáródását. A 138. kép az elmondott összefüggéseket ábrázolja.

138. kép

Ezen a képen, illetve rajzon a Szfinx eredeti formában való megjelenése is látható, a csillagokkal keretezett hím oroszlán jelkép formában, amelynek jelentése az isteni és a világegyetemi „erő” szimbolikus kifejezése. A Szfinxet—a közhiedelemmel ellentétben, nem a piramisok építésének korszakában alkották, mivel a fekvő oroszlán kinyújtott lábai között egy ősi kőtábla, sztélé található, amelyen a hieroglifákat megelőző un. Hieratikus írás-jelek arról vallanak, hogy a Szfinx—ZEP TEPI idején, az özönvíz nulladik órájában, illetve kezdeti idején épült, amikor az istenek az Enead tagjai( kilenctagú isten-csoport) a földre érkeztek. Az említett időben a Cosmikus „félév” idején, 12. 960 év távlatában a Naprendszer az Oroszlán csillagképben „állt”, amikor a Nap működésében olyan erős és gyors változások történtek, amelynek hatására a föld pólusainak jégtakarója rövid idő alatt megolvadt kiváltva a globális vízözön bekövetkeztét. Az oroszlán fejű Szfinxet—eredeti nevén: ABU-HOL—Kr.e. 1412—1402 között uralkodó IV. Thotmesz Fáraó kiásatta a sivatag homokjából, és sajnálatos módon, az oroszlán fejét átalakíttatta a saját uralkodói képmására. Egy teljes Cosmikus év 25. 920 évvel egyenlő, ezen idő alatt „járja körbe” a Naprendszer, a galaxisban „elfoglalt” helyének pályaívét. Az új Cosmikus év kezdeti pontja az Ekliptika nulladik fokával egyenlő, amely a Halak korának „végpontja” és a Vízöntő korszak kezdete a jelen idő, amely „időpont”, megközelítően a Kr.u. 2. évezred végével esett egybe. A „jelen időben” kezdődő újabb Cosmikus év kiteljesedésében—lehet –hogy a IV. teremtési korszak civilizációja-- a jelenlegi-- már nem vehet részt.?!! Az utóbbi, mintegy 15-20 év viszonylatában, sok isteni jel jelent meg a földön, bibliai hivatkozással egyezően, amely elgondolkodtató tényező és összefüggés. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi 15-25 év viszonylatában, a Föld, globális időjárása drámaian megváltozott és a Nap működésében újból negatív tendenciák észlelhetők. Jogos kérdésként felvetődik, hogy az említett negatív anomáliák, kapcsolatban vannak-e, a már említett Cosmikus év lejártával, a Naprendszer, jelenleg „elfoglalt” helyével a galaxisban. Történelmi és tudományos adatokkal igazolható, összegezett geológiai információk alapján, hogy megközelítően, 13 ezer éves ismétlődéssel, drámai események játszódnak le a Földön, amelyek egybe esnek az említett Cosmikus „félév” periódusaival. A tapasztalható és összegeződő negatív tendenciák, gyorsuló formában erősítik egymást, mint pl. az emberi tevékenységből és gondatlanságból már jelenlévő un. Üvegház-hatás érvényesülése, a globális felmelegedés tendenciája, amelynek következményei, a közeljövőre vonatkozóan a földi élettérre és az emberi nem további létezésére vonatkozóan-- beláthatatlanok.

 

A következő kép (139. kép. ) lényegében az előző rajz képi folytatása. Ezen a képen is látható a Taurus csillagképet jelképező Bika szimbólum, Istenhez és az istenekhez vezető nyitott kapu jelöléssel. A Bika szimbólum—azon a végtelenített isteni teremtésfonalon áll, amelynek kezdete, eredete a Hórus sólyomszimbólummal ábrázolt fiatal, erőteljes Ré-Harahti isten kezéből, illetve személyéből indul ki. Az itt ábrázolt Életfonal „vonul” végig a 136-137. képen szereplő világegyetemi térségek isteni teremtéstörténetén. Az I. Széthi Fáraó sírjában szereplő rajzon—a Bika jelkép farka, a farktőtől kezdődően, két hosszú ágra különül el, melyek valós üzenettartalommal bírnak. A farktőből kiinduló egyik ág vége Hórus sólyomisten lába, illetve talpa alatt végződik. Az itt említett ábrázolással üzeni a rajz, hogy a teremtő Hórus isten, azon a „ponton” áll, illetve él, amely csillag a valóságban az utalt farok ág végén található. Az így kijelölt világegyetemi „pont” helyzete a galaxisunkban és a valóságban a Taurus a Bika csillagkép farkát alkotó „utolsó” objektummal azonos, az Omikron-Tauri csillaggal. Az itt közölt Széthi sír rajzának hivatkozása, teljes egészében megegyezik—Isten létezésének helyét illetően—az előzőekben tárgyalt Szenenmut rajzok isteni hivatkozásával.

139. kép

Oldalak: (9) << 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11 >>

©2005 Fülöp Kornél WWWMAIL Szalay Iván • tel.: +36-74-460-736